Tragikus életszemlélet az, ha valaki azt képzeli, elég lesz megszerezni bizonyos anyagi javakat és azzal boldog lesz az élet. Jézus Krisztus arra figyelmeztet, hogy az igazi jólét több, mint evés és ivás, ruházkodás és lakhatás. Ezért mondja azt, hogy Ô az élet kenyere. (János 6,14) Az elsô emberpárnak mindene megvolt az Éden-kertben. Ezt az állapotot azonban teljesen megrontotta a bûn, melynek következménye elôször a lelki, aztán a testi halál. Ebbôl az elesett állapotunkból akar kiszabadítani bennünket a Megváltó azzal, hogy odaadja értünk az életét, mintegy áldozati bárány, de feltámadásával bebizonyítja, hogy számára nincsen lehetetlen. A bûn miatt halálra ítélt embert is meg tudja menteni. Csak hinni kell benne. Hinni pedig azt jelenti, hogy az Istennel és az Isten Fiával való teljes és bensôséges kapcsolat olyan fontos számomra, mint egy falat kenyér.
Tulajdonképpen nincs is másra szükségem, csak Jézus Krisztusra. Általa minden gondom és problémám megoldódik, a megélhetés ugyanúgy, mint lelki szükségleteim. A hit nem valami lelkizést jelent csupán, hanem kô kemény realitást. Tisztában vagyok azzal, hogy egyedül nem vagyok képes megoldani a kenyérgondomat. Istennel azonban minden lehetséges. Ô tudja, mire van szükségem és nem hagy cserben semmilyen körülmény között. Rá mindig és mindenben számíthatok. Jézus Krisztus csodái számtalanszor bizonyították, hogy Ô a minden lehetôségek Ura. A csodának azonban van egy nagy titka. A csodáknak nem csupán szemlélôi vagyunk, hanem részesei és szereplôi. Isten ugyanis általunk akarja véghezvinni a csodáit. Legfôképpen igaz ez a megélhetésre. Isten neked adta oda mások kenyerét is. Ne tarts meg mindent magadnál! Emlékezz a kenyérszaporításra! Úgy lett mindig több kenyér és hal, hogy a tanítványok továbbadták. Jézus Krisztus úgy az élet kenyere, hogy minél többen részesednek belôle, annál több lesz. Sôt, mindig van maradék is sok-sok tele kosárral.
Drótos Árpád, református lelkipásztor, 2025. augusztus 24., Manhattan
